Az Úr énnékem Villanypásztorom

A panaszkultúra haszna. Zörgessetek és megnyittatik nektek. Ezentúl mindent kiírok a blogra. Ha szélvédőüveget keresek olcsón (majd erre még tényleg visszatérünk), ha csak egy kávéra vágyok. Kiírom és hátradőlök. Az olvasók előbb-utóbb csomagban küldik nekem. Ez most már szinte bizonyos.

Bizonyíték. Megírtam tegnap a Hamvas-anyagok vesztét. Tényleg el voltam keseredve. Erre még az este ömleni kezdtek a szövegek. Pepe barátom ugyanis MINDET letöltötte magának még jókor: jól jöhet. Nagyon érti (érzi) ezeket a dolgokat. Tehát most már nekem is megvannak.

Persze el kellett viselnem, hogy hetek óta tartó szelíd párviadalunkban (hogyan viszonyuljunk az internetes kultúrához) most – egy pillanatra! - megint ő jutott vezetéshez. (És milyen elegánsan! „Kéziratok márpedig akkor sem égnek el”, írta, és ezzel közös színházunkra, A Mester és Margaritára is utalt.) Hát – elviselem, mivel nagyobb dolognak számít azért, hogy van privát Villanyhamvasom.

Az én privát Villanypásztorom küldötte nekem, mert őriz Ő engem.

Így hát most ide is rakom illusztrációnak azt a szöveget az Unicornis Beszélgetések c. fejezetéből, amit már tegnap szerettem volna.

*

„– Emberismeretem abban a pillanatban kezdődött, amikor megértettem, hogy üres vagyok én, üres vagy te, üres mindenki és az ember a nulladik elem, a neutron, a semleges keret, aki üres. Az emberek valódi jellegükben egymástól nem különböznek. Mindenki üres volt és üres marad és sohasem volt más, mint üres. Minősítetlen. Minőségtelen. Amiben az emberek egymástól különböznek, hogy mindenki más sorsdémont fogad be és táplál s azzal magát azonosítja. Magát a démonnal összetéveszti. Emberrel sohasem állok szemben. Nem is állhatok. Üresség nem állhat szemben ürességgel. Akik egymással szemben állnak, azok a sors démonai. S ezek mindig szemben állnak. Sors annyi, mint szemben állni. Rilke mondja: gegenüber, immer gegenüber.

– Emberismeretem első lépése volt felismerni, hogy azért, ami történt, nem az embert kell felelősségre vonni, hanem meg kell keresni démonát. Háború, tévedés, félreértés, gyűlölet, irigység, hízelgés, erőszak, áltatás, féltékenység nem az emberek dolga, hanem a démonoké.

– Az első stádium: amikor az ember a sorsdémon megszállottja s erről sejtelme sincs. Karakter. Jellem. Egyéniség, individuum, sors, létért való küzdelem, háború, zavar, gyűlölködés, verseny, féltékenység, harag, tehetségek, félelem, védekezés, irigység, Upanishadok: szamszara; Böhme: Angstrad, Orpheus: ananké.

– Aki ezt felismeri, a megszabadulást megkísérelheti. Következik a második stádium. Az összes démonokat, akik benne laknak, akiknek szállást adott, az úgynevezett tulajdonságokat, mind, vagy legalábbis annyit, amennyit csak tud, felidézi. Rendkívüli veszélyek. Mágikus stádium. Leszállás az alvilágba. Úgynevezett önismeret. Tulajdonképpen démonológia (pszichológia).

– Harmadik stádium: az exorcizmus. A démonok leleplezése, átvilágítása és kiűzetése. Aszketikus fokozat. Moralitás. Éthosz. A kufárok kiűzése a templomból. A kísértések ideje. Kritika. Önfegyelem. Ha ez sikerül, az ember eléri az ősállapotot.

– Ez a negyedik stádium. Az üresség, a nirvana. A démonok eltűntek. Elmenekültek a világosságból. Sikerült valamennyit kifüstölni. Tulajdonság nélkül. Tehetség nélkül. Minőségtelenség. Minősítetlenség. A semmi. A neutron. A nulladik elem. Keats: negative capability. Egyéniségtelenség. Jellem- és jellegtelenség. Karakter nélkül, sors nélkül, vágyak nélkül, célok nélkül: Ataraxia. Tao.

– A nemlegesség nem az utolsó. Ez a passzivitás. A várakozás. A megnyílt semmi. Ezen a fokon túl az ember saját erejéből nem juthat. A várakozó semlegesség az ötödik stádium. Esetleg nagyon sokáig tart. Esetleg az ember sohasem lép ki belőle. Ez az állapot, amikor az embert már megteremtették, de az élő szót még nem lehelték bele. Az emberiség állapota a kereszténység előtt.

– A hatodik stádium, amikor az ember a beléje lehelt szót megkapja. A minőségtelenség elnyeri alapminőségét. A semmi valamivé, a senki valakivé lesz. Megszületik a cél. A teljes és a kész ember.

Jelenleg várakozó vagyok az ötödik stádiumban.”