Tesz-Vesz Könyvtár

Beérett a soron következő bejegyzésem témája.
A nyár elején a könyvtárban felmerült az ötlet, hogy kéne egy afféle rajzos útmutatót csinálni a könyvtárlátogatók számára, amolyan illemkódexet, azaz hogy civilizált emberekként mit nem teszünk ebben a csodálatos intézményben. Záporoztak az ötletek: képeslap méretű rajz, hátoldalán részletes útmutatóval - legyen színes, legyen humoros, satöbbi. Az lenne a legjobb, ha egyszerre több cselekvést tudnánk ábrázolni a rajzon, olyan Tesz-Vesz Várososan.

Énrám hárult ez a szórakoztató feladat. Persze van nekem egy ősrégi elhatározásom, vagy ha úgy tetszik, beidegződésem, hogy én reklámgrafikusi funkciót nem vagyok hajlandó betölteni, mert az lelketlen munka és csak a pénzről szól. Ám mivel pénzt nem kaptam a rajzért, csak pár alkotói szabadnapot, elhessegettem a gondolatát annak, hogy bűnt követek el, és a végére egészen izgalmi állapotba kerültem. Mert bár tény, hogy olyan szabályokhoz kellett illusztrációkat gyártanom, amelyek nagy része engem a legkevésbé sem tud érdekelni (például nem ülünk fel az asztal tetejére - ugyan már!), azért a kreatív részét a dolognak maradéktalanul kiélveztem.
Onnantól kezdve, hogy a Tesz-Vesz Város címet megemlítették, már sehogy máshogy nem tudtam elképzelni a rajzot, csak Richard Scarry rajzainak stílusában. Ezért hát az ő könyveit vettem alapul, azokból szedtem össze a szükséges figurákat. Ez első hangzásra ótvaros lopásnak tűnik, de én inkább csak inspirációnak hívnám, mert egy az egyben semmit sem kopíroztam le. Viszont komoly tanulmányozásnak vetettem alá a szóban forgó könyveket, hogy a lehető leghűségesebben tudjam utánozni a vonalvezetést meg a színezést (ami nagyjából össze is jött), és mindeközben rá kellett jönnöm, hogy a Tesz-Vesz Város fasza, és hogy Scarry rajzai bár látszatra amatőrök, mégis felsejlik mögöttük egyfajta profizmus. Nem sok gyerekkönyvről tudnám ugyanis elmondani, hogy annak idején megragadott, de ezekről igen - értette a dolgát a csávó.
Szóval augusztus elejére kérték a rajzot, és ezt teljesítettem is. De aztán kiderült, hogy nincs hozzá szöveg. Hát pár hét alatt valaki írt egyet. De az meg nem volt elég jó. Ezek után többen elkezdtek dolgozni az ügyön, például én is. De aztán egy sörözés alkalmával az a csodálatos ötletünk támadt, hogy szövegre nincs is szükség, mert a rajz önmagában is elég beszédes - a szöveg kerüljön a honlapra (azt végül nem én írtam). Ekkor kitaláltuk, hogy legyen teljesen képeslap formátumú, irányítószám-rubrikákkal meg mindennel. Megcsináltam, szóval így is lett. És azóta (szeptember eleje óta) már csak a nyomdára várt a cucc. És ma végre el is készült.
Így néz ki darabokban:
Tehát mindent összevetve: szerintem jó lett, a céljának megfelel, plusz még humorosnak is nevezhető, én pedig szerettem csinálni.

(Ja és remélem nem perelnek be a különféle jogdíjak miatt, mert le vagyok égve.)

(Ezt meg a neten találtam. Ez mindent überel...)