(Kisblog/10)
Ezt írtam ebben a blogban, a néhai Szikrák a szélben rovatomban, július 21-én, és most elhűlve nézem:
„(22) ( Alexandra) Körülbelül két éve jöttem rá, hogy az Alexandra könyvhálózatnak remek ingyenes havi folyóirata van: szép a kiállítása, jók az interjúi, elég jók az ajánlói. Részben ez a kiadvány volt a ludas abban, hogy bele mertem vágni a saját egyszemélyes ajánló újságomba (felemás korlát), illetve később a Raklapba. Azóta nekem ez a lap nosztalgiám tárgya. Ezért nem jó érzés látnom, hogy az utóbbi fél évben milyen hirtelen, és milyen hihetetlen mértékben leromlott. Nem tudok másra gondolni, mint arra, hogy az Alexandra borzasztó gyorsan megszerzett minden megszerezhető piaci pozíciót, és a lap már nem olyan fontos a tulajdonosoknak. Azért a tehetetlenségi erő még viszi; azt még tudják, kiket kell interjúalanynak becserkészni, de aztán már hagyják ömlengeni, úszni a saját lila ködében... A legutóbbiban pl. a Básti Juli-interjú még jó (mert maga a színésznő jó, és nincs elkapatva, pontosabban nem kapatta el magát), de aztán a Palya Bea-beszélgetés... Hát: hagyják, ráhagyják, psychézzen csak. Vámos Miklós meg Faludyról ír, ők jóban voltak, meglepően jól kezdődik a cikke, aztán ő meg megunja, elejti, talán a második oldalt már nem fizették ki neki rendesen, szóval az meg zuhan, végtelen nagyot. Ez lesz a lap vége is, biztosan ez lesz, hídavattás; majd persze lebeg még egy ideig a felszínen, mint Ophelia a duzzadt ruháiban, aztán meg majd hirtelen elmerül, és egyszer csak nem lesz sehol, emléke sem marad... — Mondjuk én fogok azért emlékezni, de lehet, hogy én is csak a felemás miatt.”
Hát minden így lett, borzasztó gyorsasággal. Októberben már nem volt ingyenes lap a pultoknál. Kérdeztem, miért nincs. Azt válaszolták, hogy mostantól nem ingyenes, csak az 5000 Ft feletti vásárlásoknál jár. Épp volt egy ilyenünk, úgyhogy még kaptunk egy újat, hát, mit mondjak: leszálló ág, külvárosi pályaudvar. Kinézetre persze csillog-villog, mint eddig. Hurrá.
Most meg már hiába is kérdezősködök. Nincs. Állítják, hogy majd lesz. Lehet, hogy lesz is még akadozva 1-2 szám; de egyébként meg nem lesz már, miért is lenne? Megnyert piacot nem kell többé meghódítani. Ismeritek a viccet? A feleség panaszkodik:
- Drágám, te olyan kedves voltál meg figyelmes, amikor még csak udvaroltál nekem!
- Persze. De láttál már olyan hülye utast, aki még akkor is fut a vonat után, amikor már rajta ül?
A dolgok sajnos kiszámíthatók.
„(22) ( Alexandra) Körülbelül két éve jöttem rá, hogy az Alexandra könyvhálózatnak remek ingyenes havi folyóirata van: szép a kiállítása, jók az interjúi, elég jók az ajánlói. Részben ez a kiadvány volt a ludas abban, hogy bele mertem vágni a saját egyszemélyes ajánló újságomba (felemás korlát), illetve később a Raklapba. Azóta nekem ez a lap nosztalgiám tárgya. Ezért nem jó érzés látnom, hogy az utóbbi fél évben milyen hirtelen, és milyen hihetetlen mértékben leromlott. Nem tudok másra gondolni, mint arra, hogy az Alexandra borzasztó gyorsan megszerzett minden megszerezhető piaci pozíciót, és a lap már nem olyan fontos a tulajdonosoknak. Azért a tehetetlenségi erő még viszi; azt még tudják, kiket kell interjúalanynak becserkészni, de aztán már hagyják ömlengeni, úszni a saját lila ködében... A legutóbbiban pl. a Básti Juli-interjú még jó (mert maga a színésznő jó, és nincs elkapatva, pontosabban nem kapatta el magát), de aztán a Palya Bea-beszélgetés... Hát: hagyják, ráhagyják, psychézzen csak. Vámos Miklós meg Faludyról ír, ők jóban voltak, meglepően jól kezdődik a cikke, aztán ő meg megunja, elejti, talán a második oldalt már nem fizették ki neki rendesen, szóval az meg zuhan, végtelen nagyot. Ez lesz a lap vége is, biztosan ez lesz, hídavattás; majd persze lebeg még egy ideig a felszínen, mint Ophelia a duzzadt ruháiban, aztán meg majd hirtelen elmerül, és egyszer csak nem lesz sehol, emléke sem marad... — Mondjuk én fogok azért emlékezni, de lehet, hogy én is csak a felemás miatt.”
Hát minden így lett, borzasztó gyorsasággal. Októberben már nem volt ingyenes lap a pultoknál. Kérdeztem, miért nincs. Azt válaszolták, hogy mostantól nem ingyenes, csak az 5000 Ft feletti vásárlásoknál jár. Épp volt egy ilyenünk, úgyhogy még kaptunk egy újat, hát, mit mondjak: leszálló ág, külvárosi pályaudvar. Kinézetre persze csillog-villog, mint eddig. Hurrá.
Most meg már hiába is kérdezősködök. Nincs. Állítják, hogy majd lesz. Lehet, hogy lesz is még akadozva 1-2 szám; de egyébként meg nem lesz már, miért is lenne? Megnyert piacot nem kell többé meghódítani. Ismeritek a viccet? A feleség panaszkodik:
- Drágám, te olyan kedves voltál meg figyelmes, amikor még csak udvaroltál nekem!
- Persze. De láttál már olyan hülye utast, aki még akkor is fut a vonat után, amikor már rajta ül?
A dolgok sajnos kiszámíthatók.
3 megjegyzés:
Helyesbítenem kell. Árulnak még számokat, csaknem minden hónapban. 400 forintért, ami bagatell. Külsőre úgy néz ki, mint eddig, és akár vissza is javulhatott. Nem tudom. De, legalábbis a Károly körúti Alexandrában, eldugták a 3. emeleti pultnál. És a pénztárnál meg, akkor, nekem már többször letagadták. Amit nem értek.
Kéthavonta jelenik meg, páratlan hónapokban.Törzsvásárlói kártyát lehet igényelni náluk, ahhoz "jár", de csak aláírás ellenében.
Az a baj, hogy én már leszoktam erről a lapról. Szívügy volt, most meg már semmi. Ezért jártam az Alexandrába egy darabig, mert egyébként sose szerettem különösebben. Most meg már be se nézek. Leszoktam, kész. Azt hiszem, ez a dolog már így marad. De azért kösz.
Megjegyzés küldése