2009. január 1., csütörtök

Csak néztem a cipőm orrát, egyik lábamról a másikra helyeztem a testsúlyom, zsebre tett kézzel a hideg hózáporban. Talán az a két feles melegített egy kicsit belülről. Hát én higgyem el, hogy ez az év más lesz, mint a többi, mondta, aztán még krákogott is hozzá. Hmm... Ha nem lenne a cigi, nem csak az újév lenne másabb, de a világ is, dőltek ki a szavak aromás füst formájában a szájából, és megint krákogott. Amúgy meg, folytatta, misztikus dolog ez az egész, és a misztikus dolgok érdekesek. Ha nem találták volna ki az idő fogalmát - ilyesmire csak az ember képes ám! -, meg ha nem lenne kereszténység, bizony senki nem ünnepelne most újévet. Nem, hát tényleg nem. De ugye tudom, hogy ilyenkor mindenki kap egy újabb esélyt, próbálta megtörni a hallgatásom. Hümmögtem. Semmi misztikus nincs ezekben a dolgokban, kezdtem bele. Azt gondolom, hogy a karácsony, a húsvét, vagy éppen a szilveszter a robotoló embereknek lett kitalálva. Kellenek ünnepnapok, amikor hivatalosan nem kell robotolni. Máskülönben hogy viselnénk el az egész éven át, az egész életen át tartó szüntelen robotot? Az időt is ezért találták ki. Hogy ezt mondhassam: jövő ilyenkor megint ünneplek, addig viszont csinálom a dolgomat. Ezt az egész életen átívelő céltalan robotot így bontjuk le időszakokra. Miféle robotra gondolok, kérdezte. Hát... Hajtunk a sikerre, az elismerésre, a szeretetre. A boldogságra. És belefáradunk. És az egész egy kilátástalan, szürke valami, ami megfullaszt, még ha a legjobb szándékkal csináljuk is. De, és itt jön a csavar, ezeken az elvileg szeretetről, barátságról és jókedvről szóló ünnepeken érezzük csak igazán, mennyire felesleges az egész, mennyire egyedül is vagyunk valójában.
Nem vagyok egy derűs valaki, mondta. Megvontam a vállam. Nem érzek különbséget a ma és a tegnap között. Általában nem érzek különbséget ma és tegnap között. Jóideje már. Nos, pedig most minden megváltozik, veregette meg a vállam, és az arcán biztató mosoly jelent meg. Azután sugárban kihányta a földre az összes alkoholt, amit az este megivott. Elindultam a hóban.

Mi értelme van az új esélynek, ha mindig ugyanazzal kezdődik, amivel végződik?

4 megjegyzés:

barna írta...

Nem vagy egy derűs valaki, ellenben ezt most nagyon megírtad. Talán csak az utolsó mondat nem kellett volna.

gergő írta...

Kérlek, akkor vedd úgy, mintha ott se lenne.

lilla írta...

én az utolsó mondatot egyszerűen csak nem értem,de a többi jó.szóvaé tetszik,na.

gergő írta...

Alkohol. Hányás. Újév.