Eszter levele

Az alábbi levelet kaptam pár napja Berlinből Esztertől. Nincsenek benne ékezetek (ez érthető), de talán így is el tudjátok majd olvasni. Ő még csak most olvasta végig ezt a blogot, így egyszerre jutott sok-sok információhoz, és mindenféle benyomásai is támadtak, a levélben ezekre reagál. Röpülve, ahogy szokott. Ma este felhívott, beszéltünk telefonon, és én elkértem ezt a levelét, hogy feltehessem ide, hogy ti meg híreket kaphassatok róla. Eszterről.



Beékelek egy képet is, ezt még, azt hiszem, tavasszal készítette Írországban. Ő van rajta meg a nővére, már amennyiben rajta vannak... Hát igen. Épp így hiányzik ő a mi életünkből is.

"itt ülök a netezöben, levelet irtam a tesomnak, azota blogot olvasok, visszafele az idöben, es utolag, hogy mi van-volt, es kikkel es hogyan, veletek meg a kommentelökkel. es mennyi minden, basszus, van öngyujto, ön-öngyujto meg makaipetihamvas, isten es a bor meg a termeszetes szelekcio, temetö-tema, aluljaras, igehirdetö hajlektalan, szadeczky pityu be nem fogadasa, lenin meg a tudas almaja, regi naplo, M., es forditva is: W., nem is tudtam, h rozsapeti ezt az alnevet hasznalja a mindennapi eletben, es hogy ez a szabozsofi-znajka mennyi kommantart ir, meg csath geza feje, meg hogy az opium, elöször meg együtt lattuk, meg dini fotoi, heath leadger-batman, szegeny juhasz ferenc a taborozaskor, mihal angyal, csehtamas, jön, jön, jön, most egybe olvastam. mennyi mindenröl nem tudok, uristen. mindig daralom a magamet, ez borzaszto, nem akarok terapias levelezö lenni, de ugy latszik teljesen az lettem, be kell utaltatnom magamat a juzakatahoz. a csath-hoz nem megyek (fu ezt meg hogy kell irni), vagy talan megis, de masert, de rögtön injekciot adna a szurkalos mindenit. tökjo volt olvasni mast, igen, az öngyujtos öröm, tökjo, nem mindig a sajat keserü levem meg a forgas. menni kene, de nem birok, kommentart nem akartam most irni, vegig akartam olvasni az egeszet, de persze nem ment, juliusig jutottam. hogy a krealt parbeszednel mennyivel jobb lenne az igazi! mindjart be kell fejeznem, "noch fünf minuten", szolt a srac, karikasak a szemei, ketszaz eve ül a pultnal es a monitornal. elvesztettem a felelem es reszketest valahol, talan a kavezoban hagytam vagy a vonaton vagy a boltban a hütöben mikor tejet kerestem, fogalmam sincs. nem mintha ertettem volna belöle barmit, de azert alahuztam, ez a jo. es vegül elvesztettem, ami alahuztam. bejelentkeztem hivatalosan az uj cimre, szoljatok, ha erre jartok, es megvan a repülöjegy haza, nov.21.pentek du erkezem, es 24.hetfön du repülök vissza, minek következteben 15 eurom maradt, de holnap este melo, remeljük sok eszkimo lesz es meg több foka, na ez szep vegszo, es a zichyre is rimel, ugyhogy elköszönök, sziasziaszia"



(A MakaiPeti-cikket majd el is küldöm neki, mihelyt meg tudom szerezni, de igazából az egész lap érdekelné, elektronikusan majd küldöm azt is. Remélem, a szerzők hozzájárulnak, a szerkesztő meg ideadja nekem elektronikusan.

*

A Félelem és reszketés Kierkegaard műve, az említett példány nyilván német nyelvű. Egyébként, csak hogy ne aggódjatok: azóta megtalálta.)