
Ma mondták be: ez a terv nyerte a Cseh-Bereményi-pályázatot, tehát előreláthatólag ez a mű díszeleg majd az Iskola utcai ház falán. Milyennek találom? Nem jónak és nem rossznak. Megfelelőnek, mondjuk így. Hiszen majd kopnak és egyszerűsödnek a dolgok, és amennyiben őbelőlük marad egy gitár meg egy kalap a falon, ezek azért elég erős (ma még persze közhelyes) attribútumok lesznek, két csavargószerű, furcsa szavakat susogó ember attribútumai. Foszlányok, hát persze. De mindegy, működni fog ez még egy ideig.
Egyébként láttam egy hete magát a kiállítást is, a 69 pályaművet, felballagtam a várnegyedbe, meg is írtam Misinek a benyomásaimat, csatolom:
„Más. Voltam tegnap a Várnegyed Galériában, sok közepesen érdekes dolgot láttam, de telitalálattal nem találkoztam. Sok volt a presszózás, a telefonfülke, a gitár, az ócska cipő meg a kalap meg persze annyi Budapest, hogy be se férne Budapestre. Végül szavaztam, rád, mert a te ötleted a sok látvány közt nem a legkiugróbb, de nagyon működne viszont. Aztán mit tudom én. Úgyis szétvernék semmi perc alatt. Meg már szakmailag úgyis eldőlt, gondolom.”
Egyébként láttam egy hete magát a kiállítást is, a 69 pályaművet, felballagtam a várnegyedbe, meg is írtam Misinek a benyomásaimat, csatolom:
„Más. Voltam tegnap a Várnegyed Galériában, sok közepesen érdekes dolgot láttam, de telitalálattal nem találkoztam. Sok volt a presszózás, a telefonfülke, a gitár, az ócska cipő meg a kalap meg persze annyi Budapest, hogy be se férne Budapestre. Végül szavaztam, rád, mert a te ötleted a sok látvány közt nem a legkiugróbb, de nagyon működne viszont. Aztán mit tudom én. Úgyis szétvernék semmi perc alatt. Meg már szakmailag úgyis eldőlt, gondolom.”